Pilis 50
Pilis 50 – a túra, ami 1982-től létezik, csakúgy mint a Gerecse 50, sőt mi több: távban és szintemelkedésben is szinte teljesen azonos a népszerűbb társával. 48,1 km. és 1453 m. szintemelkedést mért a GPS-em. Talán az év egyik legszebb túranapját fogtam ki ezen a szombaton, ennél jobbat kívánni sem lehetne. A résztvevők száma töredéke a Gerecsének. Itt nincsenek szponzorok, reklámok, molinók, cserébe nem kell tömegeket kerülgetni és olyan varázslatos útvonalon visz végig, hogy minden egyes centije egy élmény. Na jó talán a Pilis-tetőről a Két-bükkfáig tartó aszfaltút annyira nem, de azért annak is megvan a maga varázsa.
A túra GPS-el mért adatai
Táv: 48,1 km. | Szint: 1453 m.
Rögzített GPX track letöltése
A pomázi HÉV állomáson található Bull Pub előtti kis asztalnál történt a nevezés és indulás. A Majdán-fennsíkon keresztül vezetett át az út az Oszoly-nyeregbe, majd Csobánkára. A fennsíkon a sárga sáv jelzés elég hiányos, így nagyon oda kellett figyelni, hogy merre menjek, mert keresztező utakból viszont van rengeteg. Csobánkán a zöldségesben volt az első ellenőrzőpont, majd a Dera-szurdokon keresztül kellett felmenni a második ponthoz (ahol egyben frissítés is volt), a Som-hegyi turistaházhoz.
A kis zsíros kenyerezés után következett a túra legerősebb szintemelkedése: irány a Pilis-tető, Boldog Özséb-kilátó. A műúttól a Szántói-nyeregig még kellemesen emelkedett az út, majd László-kúpjáig egy kissé erősebb szakasz következett. Ezt követően a szerpentin már kényelmesebb emelkedést biztosított, de azért a tűző nap néha elég erős volt. A csúcs felé viszont nagyon kellemes hűvös fuvallatok érkeztek, ami ezen a szakaszon kimondottan jól esett.
A kilátónál található ellenőrzőpont érintése után az aszfaltúton ereszkedtem le a Két-bükkfa-nyeregig, majd ismét egy emelkedő következett Dobogókőre, de ez már nem volt vészes. Innen nagyjából még 20 km. volt a célig, de már vajmi kevés szinttel. Ergo a túra neheze megvolt. Miután a Turista Múzeumban megkaptam a bélyegzést, a sárga sávon kellett továbbmenni Lajos-forrás felé. Ez egy kényelmes szakasz volt, ezer éve jártam erre, úgyhogy kimondottan élveztem ezt a részt.
A Lajos-forrásnál található turistaház (melyen a mai napig Ságvári Endre, keményvonalas kommunista neve szerepel) talán átok alatt ül, mert a körbekerítése óta úgy tűnik egy deszka sem lett rajta arrébb mozdítva, pedig korábban volt szó a felújításáról. A bélyegzés után szintén a sárgán a Kő-hegyi menedékház következett, mint utolsó ellenőrzőpont, majd innen a zöld sáv vitt vissza a célba.
Végül 8 óra 49 perc alatt sikerült behúzni ezt az 50-est, ami nekem kb. egyéni rekord lett (5,5 km/h átlagsebesség). Könnyű 50-es volt, a legutóbbi Sárga 70 után főleg nagyon könnyen ment. A szervezés pedig (ahogy már korábban is a Téry Ödön T.B.T.-től már megszokhattuk) kitűnő volt. S végezetül: akik még sosem voltak a Pilis 50-en, azoknak szívből ajánlom, tegyenek vele a jövőben egy próbát, nem fognak csalódni.
További képek a lentebbi albumra kattintva.
