Háromkőtúra
A nyári szezon utolsó túrájának augusztus utolsó hétvégéjén ezúttal a Sárisápon megrendezésre kerülő Háromkőtúra leghosszabb, 29 km-es távját választottam. Környékbeliként már szinte minden errefelé rendezett túrát végigjártam (Nyerges, Bajna, Csolnok), de a Háromkőtúrára most jutottam el először. Csalódás nem ért: jó kis túra volt. Nagy pozitívum, hogy Sárisápon a rajtnál nagyon sok parkolási lehetőség adott, így érkezésem után azonnal be tudtam csekkolni a szervezőknél.
A túra GPS-el mért adatai
Táv: 29 km. | Szint: 968 m.
Rögzített GPX track letöltése
Nem terveztem végigrohanni, inkább az volt a célom, hogy végig tartsak egy kellemes tempót és kiélvezzem a túra minden pillanatát. Erősen szeles idővel indult a nap, de végül egy nagyon jó kis komfortos időjárás alakult ki. Az útvonalat nem mondanám nagyon változatosnak és keménynek sem, de megvolt a maga varázsa. Olyan utakon vitt végig a szalagozás, amelyek turistajelzés nélküli földutak, így több, általam eddig járatlan helyen vitt keresztül. Azért szépen összegyűlt a végére majdnem 1000 méter szintemelkedés.
Sárisápról a község focipályája felé kellett venni az irányt és itt hagytam el a falut. Szántóföldek mellett vezetett az út, de a kilátás minden irányba nagyon szép volt. A Bányászkörök teljesítése során jártam erre már, bár már igen régen. Lehet azokat is ismételnem kellene?! Annavölgyet az északkeleti irányban kerültem, még északkeletebbre pedig a Gete impozáns látványában lehetett gyönyörködni. A túra nevét adó három kő közül az első a már jól ismert Hegyes-kő volt. Ez volt a túra legészakibb pontja, érintése után indultam is lefelé Ebszőnybánya irányába.
A kis településre nem kellett bemenni, annak legvégén kereszteztem a műutat, majd ismét dimbes-dombos szántóföldek, kisebb erdőrészek mellett vezetett a szalagozás. Na erre biztos, hogy nem jártam még, úgyhogy teljesen új környezet volt. A Nagysápi-árokban felduzzasztott kis tavacska is egy igen kellemes hely. Innen következett a Sárisápi-szikla megmászása, ami a második kő volt a három közül.
A harmadik kő az Epöli-sziklák voltak, ami szinte egyből a Sárisápi-szikla után következett. Szeretem ezt a helyet, nagyon szép, 360 fokos panoráma nyílik innen minden irányba. A szintemelkedéseknek viszont ezzel még nem volt vége. Fel kellett kaptatni a Babály-tetőre, majd a másik oldalán le és a Babály-szántóföldek kerülése után már a Sárisápi-tó következett. A tavat elhagyva pedig egy rövid séta után már vissza is tértem a sárisápi célba.
A szerény emléklap és kitűző átvétele után nagyon finom gulyáslevessel láttak vendégül a szervezők. A túrán egyébként majdnem az összes ellenőrzőponton volt vízvételi lehetőség, de volt ahol kaptam almát is vagy édességet. Teljesen jó kis túra volt így nyár végére. Köszönöm a vendéglátás és a túraszervezést a sárisápi Háromkőtúra Egyesületnek!
További képek a lentebbi albumra kattintva.
