Vértes 60
Még csak pár éve, hogy megrendezésre kerül a Vértes 60 történelmi teljesítménytúra, amely a Vértesben elesett katonáknak állít emléket sportteljesítménnyel. Már szemezek vele egy ideje, de most sikerült először részt vennem rajta. Különlegessége, hogy az egyes ellenőrzőpontokon hagyományőrző csoportok, kiállított tárgyak, harcászati eszközök várják a túrázókat. Van egy-két ilyen túra az év folyamán (Kitörés vagy az Attila Védvonal Emléktúra) és ezek általában mindig sok érdekességet tartogatnak a résztvevők számára. Ez a Vértes 60-on sem volt másképp.
A túra GPS-el mért adatai
Táv: 66,1 km. | Szint: 1450 m.
Rögzített GPX track letöltése
A túrán volt egy rövidebb, 25 km-es táv is, de ha már eljöttünk, akkor nyilvánvalóan a 60-ason indultunk, ami valójában több is mint 60. A túra idén lett először körtúra. A majkpusztai tó mellett elhaladó főútvonal túloldalán található tisztás volt a túraközpont. Ide érkeztünk meg reggel, ahol a tömeggel együtt elrajtoltunk kereken 7 órakor a remeteség felé. A Vértes országos viszonylatban nem egy nehéz terep. Szerintem az egyik legbarátságosabb hegységeink közé tartozik. Ezt azért mutatják a túra szintadatai is. Az első ellenőrzőpont a kőhányáspusztai erdei temetőnél volt. Itt nem sokat időztünk, egy gyors frissítő után folytattuk is utunkat tovább.
Szinte végig a sárga sáv jelzést követve érkeztünk meg a második ellenőrzőpontra, Kápolnapusztára, majd indultunk is tovább Gánt felé, a harmadik ellenőrzőpontra, ahol megejtettünk egy jó kis zsíros kenyerezést. Kellett is az energia, mert a falu után erős kaptató következett a Gém-hegyre. Megéri ide feljönni, a kilátás csodaszép a fenti tisztásról minden irányba. Innen egy jó darabon a zöld sáv jelzést követtük a Nagy-Bükkig, majd áttértünk a sárga sáv jelzésre, ami már a negyedik ellenőrzőponthoz, a Kaszap-kúthoz vezetett. Itt található a Vértesben elesett honvédek emlékműve. Kicsit pihentünk, majd folytattuk utunkat az aszfaltos szakaszon.
A sárga sáv jelzéssel ellátott aszfaltút nyílegyenesen bevezetett minket a Vértes leggyönyörűbb településére, Vérteskozmára. Ezt a helyet, az itteni rendezett házakat mindig megcsodálom amikor erre járok. Nagyon barátságos település. Miután északi irányba elhagytuk, a Szent Vendel emlékhelynél volt a túra ötödik ellenőrzőpontja, ahol ismét volt lehetőség zsíros kenyerezni. Kis beszélgetés után egy kellemes séta következett Várgesztesre, a hatodik ellenőrzőpontra, ahol viszont alig időztünk néhány percet. Innen egyből egy jó kis emelkedő tette próbára az erőnlétünket, de ezt is sikerrel vettük. Haladtunk tovább Kapberekpuszta felé.
Kapberekpusztánál, a hetedik ellenőrzőponton ismét zsíros kenyereztünk egyet. Itt egy picit pihentünk is, innentől már azért sűrűbben meg kellett állni egy kis szusszanásra, hiszen már 44 km. a hátunk mögött volt és több mint 20 km. még előttünk. Egy viszonylag hosszú egyenes szakaszt követtünk a piros kereszt jelzésen délkeleti irányba, majd a Nagy-Széna-hegy oldalában fordult át az út északkeleti irányba. Rövidesen elértünk a Szállás-kúthoz, Kis-Nagy Sándor emlékművéhez, ahol a nyolcadik ellenőrzőpont működött. Beterveztünk ide is egy kis pihenőt, bár végül pár percnél többet nem időztünk itt sem, pedig egy jó kis emelkedő és egy jó hosszú szakasz következett innen még a kilencedik ellenőrzőpontig.
Ez a szakasz már nem volt annyira kellemes, kezdett kijönni a késő délutáni fáradtság az egész napos gyaloglás után a melegben és kissé monoton is volt. A kilencedik és egyben utolsó ellenőrzőpont Vértessomlón, a temetőnél működött. Itt beszélgettünk egy keveset, lőttünk pár fotót, majd elindultunk az utolsó, 3,4 km-es szakaszra, ami hiába volt rövid, már-már egy örökkévalóságnak tűnt. De beértünk és végül 14 órán belül megcsináltuk.
Nagyon jó túra volt. A hirtelen jött nagy meleg próbára tette a résztvevőket és azért le a kalappal a hagyományőrzők előtt is, hogy egyenruhákban a tűző napon várták a túrázókat egész nap.
Köszönet jár a Had- és Kultúrtörténeti Egyesületnek és a különböző hagyományőrző alakulatoknak, hogy megszervezték ezt a túrát. Nagy élmény volt.
További képek a lentebbi albumra kattintva.
